Városi séta és vadregényes várak
Arad Szegedtől körülbelül 100
km-re fekszik a Maros partján. Autópályán könnyen és gyorsan megközelíthető, ha
nem kell sokat várni a határon, akár egy óra alatt is elérhetjük. A
Zarándi-hegységig Aradtól nagyjából 20-30 km-t kell megtenni, de érdemes körülnézni
a városban.
Arad régi vára a jelenlegi
várostól 7 km-re feküdt és 1132-ben említették először egy oklevélben. 1131-ben
országgyűlést tartottak Aradon, amely II. Vak Béla ellenfeleinek nem volt
szerencsés esemény, mert kivégezték őket. A XIII. században a tatárok
lerombolták a várat, onnantól kezdve Aradot nem emlegetik várként egyetlen
iratban sem. 1554-ben a törökök építettek erődítményt, amelyet 1685-ben végleg
visszafoglaltak a keresztény seregek.
 |
| A városháza |
A XVIII. század közepétől kezdve
rohamos fejlődésnek indult a város. Megjelentek a céhek, a lakosság
gyarapodásnak indult, ezért 1770 körül
új városházát emeltek. 1763 és 1780 között Mária Terézia rendeletére elkezdték
felépíteni Arad új, korszerű erődítményét. A 1848-as szabadságharc alatt a
magyar csapatok elfoglalták az erődöt és csak a világosi fegyverletétel után
adták vissza az osztrákoknak. A vár melletti vesztőhelyen végezték ki a
tizenhárom aradi vértanút 1849. október 6-án.
 |
| A Szabadság-szobor - 1890-ben az aradi vértanúk emlékére avatták fel |
A XIX. század második fele gyors fejlődést
hozott a városnak. Gyárakat, üzemeket alapítottak, vasút épült. A két
világháború között a város fejlődése lelassult. A II. világháború harcai
elkerülték várost, csak egyszer érte bombatámadás. Az 1950-es évek erőltetett
iparosításának köszönhetően gyárakat, üzemeket alapítottak, ami a lakosság
számának növekedésével járt együtt. Ekkor épültek Arad panelnegyedei, amelyek elrejtik
bájos belvárosát.
 |
| Díszes homlokzat a belvárosban |
Séta Arad belvárosában és a
Maros partján
Arad legszebb és leglátványosabb
utcája az épülő görög keleti templomtól a színházig tart. A széles sugárút
közepén hársfasorral közrefogott villamossínek futnak. A járdák szélesek,
kényelmes sétára és nézelődésre csábítanak: boltok, kávézók, éttermek követik
egymást. Érdemes csatangolni a hangulatos kis utcákban is, és elsétálni a Maros
fele.
 |
| Aradi utcakép |
Még egy pici történelem… Solymos
vad vára
Solymos vára az 1270-es években
épült a Maros északi partján egy magaslaton, ahonnan jól be lehet látni a
környéket. A nevét feltételezhetően onnan kapta, hogy az Árpád-korban
solymásztelep volt. A vár fénykora Hunyadi János idején jött el, aki 1444-től
birtokolta. 1541-ben Izabella királyné a várban pihent meg, miközben Budáról
Gyulafehérvárra tartott. Róla nevezték el a belső vár romos erkélyét Izabella
királynő balkonjának. 1551-ben a törökök kardcsapás nélkül vonultak be a várba,
mert a Habsburg zsoldosok harc nélkül elmenekültek. 1595-ben a magyarok visszafoglalták, viszont
1602-ben Székely Mózes elcserélte a törökökkel Kladova várára. 1616-ban Bethlen
Gábor fejedelem csapatai visszavették a várat. A XVII-XVIII. században
katonailag jelentéktelenné vált. 1788-ban a Habsburg hadvezetés elrendelte a
kiürítését és felrobbantották a falait. Valószínűleg a külső falakról lehet szó (ezeknek csak az alapjai vannak meg),
ha ez tényleg megtörtént.
 |
| Solymos vára |
Solymos ostroma
A vár festői látványt nyújt,
ahogy haladunk felé autóval, és messziről nem is tűnik nehéznek a felvezető út.
Edzettebbek támadhatják a várat egyenesen, de van egy könnyebb ösvény felfele,
érdemes azt követni. A talaj helyenként morzsalékos és csúszik, nem árt, ha
strapabíró cipő van rajtunk. A várból
szép kilátás nyílik a Maros völgyére, Lippára, Aradra és a Zaránd vonulatára.
Csipetnyi történelem… Világosi
vár
Világost a legtöbben az 1849.
augusztus 13-i fegyverletételről ismerik. A források a várat 1318-ban említik
először. A következő évszázadban többször is gazdát cserélt. 1444-ben
Brankovics György Hunyadi Jánosnak adományozta, de 1448-ban meggondolta magát.
Elfogatta Hunyadit és kényszerítette, hogy adja vissza neki a várat.
Hunyadi Mátyás 1456-ban Szilágyi
Mihálynak, a nagybátyjának ajándékozta Világost, majd 1458-ban a vár a
nagybácsi börtöne lett. Mátyás ellen összeesküvést szőni és lelepleződni nem
volt jó húzás. Szilágyi nem raboskodott sokáig, mivel szakácsa, Lábatlan György
sikeresen megszöktette 1459 nyarán, végül ki is békült Mátyással és visszakapta
a birtokait. Sajnos, nem élvezhette sokáig a szabadságot, mert 1460-ban a
Délvidéken elfogta a török és Konstantinápolyban kivégezték. Világost a XVI-XVII.
században hol az erdélyi fejedelemség, hol a törökök szerezték meg. 1693-ban
végleg visszafoglalták a Habsburgok. A várat szétlőtték és nem akarták
újjáépíteni, 1755-ben pedig Bohus Imre vásárolta meg a várat, később a család a kastélyuk építéséhez innen hordatta a követ. Az 1784-es erdélyi parasztfelkelés alatt attól tartott az osztrák
katonaság, hogy a vár falai közé lázadók fogják befészkelni magukat, ezért a
falakat ágyúkkal szétlőtték.
A világosi várba egyelőre nem
jutottunk el, de az biztos, hogy az Alföld síkjára és a Béli-hegység felé gyönyörű
kilátás nyílik a hegyről, a várrom hasonlóan festői, mint Solymos.
A következő posztban lesz
sziklamászás is, hátha valaki csak arra vár. :)
Források:
Címkék: Arad, helytörténet, Solymos, Világos, Zarándi-hegység
