Az elmúlt években jelentősen megnőtt a hegymászókat, magashegyen túrázókat érő balesetek száma. Ennek részben az ilyen területekre látogató honfitársaink számának növekedése az oka, ugyanakkor maguk a változó körülmények is szűkítik azon meteorológiai ablakokat melyeken belül biztonságosan lehet élvezni e különleges tájakat.
Meg kell ismernünk a kockázatokat, hogy felelősségteljesen tudjunk dönteni olyan helyzetben amikor az időjárás ellenünk fordul. Tudnunk kell, mikor kell lemenni a hegyről, mikor folytathatjuk az utat és mikor kell menedéket keresni?
A következőkben 3 témakört vizsgálunk meg:
- Mi okozza a hegymászásra alkalmas időszakok szűkülését?
- Mik a konkrét veszélyek, amelyek valószínűsége jelentősen megnőtt?
- Mit tehetünk?
Klímaváltozásról 2 percben
A Föld története alatt a klíma mindig változott. Többnyire melegebb volt mint most, +25 és +10°C között változott a bolygó középhőmérséklete, ma +13°C tehát még igencsak a jégkorszakban járunk, bár erősen a vége felé.
A
Milanković-Bacsák elmélet csillagászati okok alapján magyarázza meg a jégkorszakok és a melegebb időszakok kialakulását. A globális felmelegedés jelentős része ilyen természetes okokkal magyarázható, hiszen a jégkorszak kezd véget érni. A földön normális állapotában nincs jégtakaró.
AZ EXxON 17 millió USD-t fizetett a klímakutatók lejáratására 2005-ben, máig sikeres az olajlobbi klímaszkeptikus propagandája, de nézzük a tényeket. A légkör széndioxid szintje dokumentáltan nő, az ember az ipari forradalom óta nagy mennyiségű fosszilis szén-dioxidot jutatott a légkörbe, de fontos kiemelni: a CO2 csak kis szelet a klíma tortájában.
Az üvegházhatás kb. 70%-át vízgőz okozza, (Felhős esték mennyivel lassabban hűlnek!) a szén-dioxid 10%-ért felelős, az ózon 7%-ért. A metán 23-szor erősebb, mint a CO2, ehhez jönnek az emberiség csodái: a dinitrogén-oxid 314x erősebb, a kén-hexafluorid meg 22200x erősebb a széndioxid hatásánál. A természetes üvegházhatás tehát önmagában ERŐS (ózon, vízgőz, metán). Nélküle a föld jéggé fagyna. A karbon kor végén annyira kivonták a CO2-t és metánt a növények a légkörből, hogy a Föld jégkockává vált. Tehát valamennyi üvegházhatás kell, hogy lakható maradjon a bolygó, de a túl sok sem jó. A legtöbb CO2 a perm kor határán volt, az akkori fajok 98%-át irtotta ki mindössze.
De fontos!
Aki csak a levegő hőmérsékletét veszi számításba az hibát követ el. A felmelegedés több mint 90%-át az óceánok nyelik el. Valójában 2005 és 2010 során is melegebbnek bizonyultak a világ tengerei a korábbi rekordoknál sőt, az első 11 hónap adatai alapján 2015 valószínűleg még az előző évet is túlszárnyalja. A beton sokkal több hőt nyel el, mint a füves rét. A nitrát műtrágyáktól algásodó tengerben az áramlások és a hőháztartás is változik. A jég alól felszabaduló fény- és hőelnyelő felületről, meg az erdőirtásról se feledkezzünk el, mert a kivágott esőerdő helyén SIVATAG lesz, ami szintén nem hűti a bolygót. Emellett a környezet savasodása hatalmas gond, amit a CO2 mellett a kén és nitrát származékok is okoznak, tehát az üvegházgáz kibocsájtás csökkentése a savas esők, talajsavasodás, a tenger romlása miatt is elengedhetetlen. Ráadásul ezek az élelmiszertermelés nehezítése miatt közvetlenül veszélyeztetik az emberi létet.
Mint kiderült, nem hogy lassabban melegszik a Föld, mint azt a modellek jósolták, hanem még időszakos lehűlések is vannak. A jelenleg éppen gyengébben sugárzó Napnak köszönhetően ma is hűlne éghajlatunk az emberi hatás nélkül, mert a nap hideg fázisban van szerencsénkre.
Összegezve a jelen klímaváltozás 60%-ban természetes, de 40%-át az ember okozza. A környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsájtása az kéz a kézben jár, ami tovább fokozza a hatását például savas esőkkel. Bár a klímaváltozás 90%-a a tengerben és nem a levegőben zajlik erős kihatása van az időjárásra már rövidtávon is.
A Kárpát-medencében a fő hatása az lesz, hogy a csapadék mennyisége csökkenni fog, kevés, de heves vihar lesz, köztük erős aszályok. Az egyensúly felborulása egyben fokozni fogja az átmenetek dinamikáját ezért a hirtelen változó és kiszámíthatatlan jelleg általános lesz sok szélsőséggel. A tavasz és az ősz rövidülni fog, ellenben egyre keményebb telek és forróbb nyarak jönnek. Nálunk a hőmérséklet alig fog nőni, leszámítva a nyári kánikulák gyakoribbá válását.
 |
| A Triglav felhőben a Vogelről fotózva - nem lett belőle vihar, legalábbis nem helyben |
Mik a konkrét veszélyek, amelyek valószínűsége jelentősen megnőtt?
Mindig nekünk kell alkalmazkodni a hegyhez. Ha a hegyen változnak a körülmények, akkor pedig nekünk kell változtatni szokásainkon.
A nyári félév során a zivatarveszély nagy és a helyzet csak romlani fog a jövőben. A hirtelen kialakuló heves esőzések nagyon veszélyesek a hegyekben. Feláramlások révén instabillá válik a párás légtömeg és szakadni kezd az eső. A feláramlást a meleg okozhatja, de maga a domborzat is erre kényszerítheti a légtömeget ezért a hegyeken mindig kell számítani záporokra. Bár a Cumulonimbus felhők jelzik a vihart, ilyenkor kevés az idő a cselekésre.
Ha a hegyre feláramlik a levegő, akkor lehűlve szélrohamok mellett heves eső és jégeső várható, mivel percről percre változik a légkör állapota ilyenkor a vihar abszolút kiszámíthatatlan.
Tartós esőzések után az elpárolgó víz is okoz rendszeres felhőképződést, gyakorlatilag naponta kora délután. Ezek a hirtelen viharok a legveszélyesebbek, mert a felhőzet rendszerint alacsonyan marad és ráborul a csúcsokra és a szél össze-vissza fújja a kis cellákat. Emiatt szinte lehetetlen jól felmérni őket, ráadásul a rossz látási viszonyok önmagukban kockázatot jelentenek, ha gyorsan kell menedéket találni. Ne kapkodjunk!
A villámlás okozta sérülés meglepően gyakori! Kevéssé ismert veszély, hogy a hirtelen leszakadó eső és jégeső a talajt fellazíthatja, kőomlások lehetnek. Egy mélyedésben felgyülemlő víz köveket sodorva gyakorlatilag kartácslövedékhez hasonló tarolást tud végezni, ezért különösen vigyázni kell 30 mm csapadékot meghaladó esőzés alatt.
2016. július 26-án röviddel Liptói-Tátrában villámcsapás ért egy cseh turistát. A balesetet észlelő más turisták a sérült családtagjaival együtt próbálták a férfit a lehető leggyorsabban levinni a gerincről. A sérült eszméletlen volt, és komoly fejsérüléseket szenvedett. A mentőhelikopter orvosa megkezdte a sérült újraélesztését, de csak a férfi halálának beálltát tudták megállapítani.
A fokozódó intenzitású viharokkal járó szélrohamokról sok hír szerepelt a médiában, ezért erre ki sem térek. Ugyanakkor a hirtelen áradások veszélyét sokan lebecsülik, ez minden évben fájó vámot szed. Természetesen átesni sem szabad a túloldalra, baj esetén a pánik és a kapkodás mindenképp elkerülendő, ez önmagában is veszélyes szituációkat eredményezhet.
A téli félév veszélyei kisebb mértékben fokozódtak. Bár az időjárás-változások gyorsasága ebben az évszakban is nőtt. A fő veszélyt a lavina jelenti, mivel a lavina-veszély elkerülésének és kezelésének könyvtárnyi irodalma van ezért erre külön nem térek ki, csak pár fontos szempontot emelnék ki:
A Kárpátok télen lavina-veszélyes, ezért a gerinceken haladjunk, ködben és közvetlenül havazás után ne induljunk el. A lavinalejtők keresztezésekor különösen figyeljünk, ne bolygassuk felesleges taposással a rétegeket.
 |
| Hó a Retyezátban |
Télen a látási viszonyok változásának nagy jelentősége van. A köd és az alacsony felhőzet mellett egyre gyakoribb az u.n. fehérvakság / whiteout, azaz amikor a felhőzet/köd miatt az ég és a hó színe nem válik el. Életveszélyes, mert egy szakadékot nem látunk meg, sőt volt már példa rá, hogy egy ember azt sem vette észre, hogy csúszik le a lejtőn, mert nem volt viszonyítási alapja. Aki a dezorientáció veszélyét lebecsüli az egyszerűen buta, hiszen az amúgy kiválóan tájékozódó tapasztalt személyek is elvesztik pár perc után az irányt, ha abszolúte nincs tájékozódási pont.
A hideget főleg a kezdő túrázók becsülik le. Egy szélnek kitett hegyen, gerincen vagy extrém esetekben egy védettnek tűnő teknőben is percek alatt változhat az időjárás. Mindenképp szélmentes helyet kell keresni akkor is, ha csak az esélye van meg szélviharoknak. Aki pedig izofólia nélkül elindul hegyre azt szeneslapáttal csapnám tarkón. Ráadásul 1-2 kisebb fagyási sérülés is le tudja nullázni a fizikai-lelki erőt.
Számtalan publikáció taglalja a szél hatását, extrém téli szélroham szinte bármikor kialakulhat. Ennek hűtőhatása hihetetlen, különösen, ha vizet (akár a talajról is fel tudja emelni!) sodor magával. Időnként omlásokat okozhat, fákat dönt ki olyan szél, ami alig 30 perccel korábban még csak gyenge szellő volt. A Kárpátokban a szél okozta károk nagyütemben nőnek évek óta.
Összegzés helyett
A világot az emberek szeretik stabilnak és változatlan monolitnak tekinteni, valójában azonban a klíma egy komplex, folyamatosan változó rendszer. Nekünk kell alkalmazkodni a klímaváltozás révén átalakuló új körülményekhez, igazítani kell a szokásokat az új adottságokhoz. A téli félév kissé stabilabb lesz a jövőben, a nyarakat a rendkívüli időjárási események egyre kiszámíthatatlanabbá fogják tenni. Az egyéni felelősség azt jelenti, hogy mindenki külön-külön is tájékozódjon a veszélyekről, legyen agyban és felszerelést tekintve is felkészült az extrém időjárás követelményeire. Ne hallgassuk a „régen úgy volt…” jellegű andekdotákra kritika nélkül. Mindenkinek meg kell ismernie a biztonságos kiszállási pontokat, menedékházakat és veszélyeket.
Készüljünk a legrosszabbra és reméljük a legjobbakat.
A magashegyi veszélyekről bővebben
itt olvashattok.
